Szakmai cikkek

A szakmai cikkek között érdekes írásokat talál az olvasó a hazai és nemzetközi mediációs trendekről, elért eredményekről. A cikkek felhívják a figyelmet a legfontosabb változásokra, de egy-egy esetleírást is közzéteszünk.

elválasztó1-300x12_b

2017 június 16-án Szegeden, mediációs konferencián jártunk, dr. Juhász Éva meghívására. A részletes szakmai beszámolónk itt olvasható:

Szeged _Mediációs_konferencia__2017_junius

elválasztó1-300x12_b

A 2017. március 31-én bemutatott, interszektorális együttműködés keretében kidolgozott szakmai ajánlás tervezete letölthető:

A gyermek szerepe a válási mediáció során

Várjuk megjegyzéseiket, hozzászólásaikat: kukityk@partnershungary.hu

elválasztó1-300x12_b

Híradás Luxemburgból

Várkonyi-Karsai Zsuzsa mediátor beszámolója a

Szakképzett mediátor és munkaügyi kapcsolatokért felelős koordinátorképzésről

Megelőzés, a munkaügyi kapcsolatok és a mediáció

A képzésünk záró modulja – amely a januári záróvizsga előtti utolsó, a csoporttal együtt töltött két napunk volt – a megszerzendő oklevelünknek a „munkaügyi kapcsolatokért felelős koordinátor” részéhez kapcsolódott.

Bevezető gyakorlatként egy tökéletesen értelmetlen feladatot kaptunk (természetesen nem véletlenül), amely során egy random, H-betű alakban található angol nyelvű szövegben kellett megszámolnunk az F-betűket, miközben a képzőnk fel-alá járkált körülöttünk, végig hangosan beszélt, sok f-betűs szót mondott, és próbált nyomást helyezni ránk a fennmaradó idő folyamatos jelzésével. A feladat végén – nem meglepő módon – megállapítottuk, hogy senkinek nem ugyanaz az eredmény jött ki, és elkezdtük elemezni ennek okait. Miért lehetett az, hogy nem voltunk a feladat elvégzésében sem hatékonyak, sem sikeresek?Nem volt jó a módszerünk? A környezet nem volt ideális? A rendelkezésre álló anyagokkal volt gond? A lelki állapotunkkal?

E feladat nyomán eljutottunk a minőségmenedzsmentben alkalmazott shikawa-diagramismertetéséig, amely az okok és okozatok összefüggésének elemző módszere.Az az ok-okozati diagram lehetővé teszi kulcsfontosságú kapcsolatok feltárását különböző változók között, illetve az így feltárt okok növelik a folyamatok átláthatóságát. Az okokat (az angol elnevezés alapján) 5 kategóriába szokták sorolni (emberek, módszerek, gépek, anyagok, mérések), a mélyebb interjú során konkrét tényekhez pedig az „5 miért” kérdéssel tudunk többek között eljutni. E ponton párhuzamot vontunk a mediációs folyamat vezetésével: mindig igyekeznünk kell a felektől is annyit és úgy kérdezni, hogy a – korábbi modulokban megismert – jéghegynek minél mélyebben lévő rétegeihez juthassunk.

A modul fő témája a „munkahelyi életminőség” volt, amelynél alapelvként fektettük le, hogy a hangsúlynak mindig a megelőzésen kell(ene) lennie. Röviden megvizsgáltuk, hogy milyen kockázatai lehetnek annak, ha egy adott cég nem fordít megfelelő figyelmet arra, hogy milyen a munkavállalóinak az életminősége a munkahelyen. E kockázatok között említettük mind a pszichológiai, mind a fizikai (egészségügyi) kockázatokat, amely a sok munkakimaradás (hiányzás) okán végsősoron pénzügyi veszteségekhez vezethet (nem megfelelő szolgáltatásnyújtás, növekvő panaszok, csökkenő forgalom stb.). Emiatt is a megelőzés lenne az ideális mind a cégeknek, mind a munkavállalóknak.

E munkahelyi életminőség mérésére képzőink átvettek egy – konkrét számszerűsítést is lehetővé tevő – kanadai módszert, amely a cég megfelelősége esetén ún. „QRS” minősítés adományozásához vezethet. E felmérés első lépése a kollégákkal való egyéni elbeszélgetés, amely egy előre meghatározott kérdőív alapján történik. (E beszélgetés fontos pontja az egyéni hivatástudat tisztázása: munkahelyi életminőségről csupán onnantól tudunk érdemben beszélni, ha a kollégák látják értelmét munkájuknak, tudják, hogy kik ők a cégben, és mi a haszna a feladatuknak, és büszkeséggel tölti el őket annak teljesítése.)

A kollégákkal való beszélgetések, és számítógépen kitöltendő kérdőívek alapján a munkahelyi életminőségre vonatkozó diagramokat kapunk, amelyekből megállapítható az adott cégnél dolgozók általános elégedettsége, illetve, hogy mely területeken pozitív az összkép, és hol lenne szükség fejlődésre. Munkahelyi kapcsolatokért felelős tanácsadóként feladatunk egy ún. „actionplan” (cselekvési terv) kidolgozása a kapott eredmények alapján, lehetőleg csapatmunka során. Erre vonatkozóan szimuláltunk egy ilyen csapatmunkát, ahol kész diagramok alapján kellett összeállítanunk egy fiktív „actionplan”-t, összességében sikeresnek értékelem első próbálkozásunkat.

A második nap végén a mediációs szerepjátékra is sort kerítettünk, gyakorolva a január közepén esedékes záróvizsgánkra. Január elejéig be kell fejeznünk a záródolgozatunkat is, amelynek irodalmi stílusban kell feldolgoznia a 8 hónap során megélt egyéni fejlődésünket. A vizsgán ezenfelül lesz egy elméleti rész, egy csapatmunka, egy nagy zsűri előtti prezentáció és a már említett mediációs szerepjáték.

elválasztó1-300x12_b

Családi erőszakra mediáció?

Vannak olyan mediátorok, akik családi erőszak esetén is bizalommal ajánják a mediáció módszerét. Pedig a családon belüli erőszak esetén polgári ügyekben nem ajánlott a mediáció. A Patent egyesület írásában több érvet is találhatunk, amiből látható, miért.

A PATENT Egyesület teljes szakmai ajánlása itt olvasható:

leporello-mediacio-2014

Emellett fontos kiemelni: a kötelező mediáció annyit jelent, hogy az ügyfeleket arra kötelezik, hogy megjelenjenek a mediátornál és ott meghallgassák a bevezetőt. Ha ezután úgy döntenek a felek, hogy valójában nem szeretnének részt venni az egyeztetésen, akkor nem indul el az eljárás. A mediátor kiállít egy igazolást, hogy a felek megjelentek, de nem kívántak élni a mediációs lehetőséggel. Ez arra jó, hogy korrekt információt kaphatnak a felek a mediációról és bízhatunk abban, hogy megnyerjük őket az önkéntes részvételre. Ha ez nem valósul meg, akkor nem lesz mediáció, így őrizhető meg az önkéntesség elve. Sajnos a törvényben a kötelező elem félreérthető, így előfordul, hogy a mediátorok végigviszik az ügyet nagy ellenállások árán is. Ez az információ talán segíthet, hogy valóban jogszerűen járjon el a mediátor, a felek választási lehetősége, szabad választása ne sérüljön.

 

 

elválasztó1-300x12_b

 

Híradás Luxemburgból

Várkonyi-Karsai Zsuzsa mediátor beszámolója a

Szakképzett mediátor és munkaügyi kapcsolatokért felelős koordinátorképzésről

4. rész

 

A képzés felépítése: 184 órás képzés, amely 50 órányi gyakorlatot foglal magába

A képzés szervezője: Az InstitutEuropéen pour le Développement des Relations Sociales,

( IEDRS) (a név tükörfordítása: a munkaügyi kapcsolatok fejlesztésének európai intézete)

  1. modul (2016. október 6-7.) a találkozók/interjúk/tárgyalások/megbeszélések

 

Ezzel az alkalommal elsődlegesen az „aktív hallgatás” módszereinek elsajátítására fókuszáltunk.

 

Először néhány – mondjuk úgy – logisztikai szabálytvettünk át, amelyekről, bár némelyek maguktól értetődőknek tűnnek, könnyen meg lehet feledkezni. Ilyen volt például, hogy érkezzünk előbb a helyszínre, legyünk testileg-lelkileg jól, üljünk úgy, hogy a másik személyt ne zavarhassa az ablak (vagy annak hiánya), legyen köztünk asztal, üljünk egymással szemben (ez a non-verbális kommunikáció miatt is fontos), öltözködjünk minél „semlegesebben”, hajunk lehetőleg ne zavarjon minket beszéd közben, kapcsoljuk ki a mobiltelefont, stb.

Az érdemibb szabályok körében rögzítettük, hogy mindig a másik fél felé kell fordulnunk, igyekeznünk kell bizonyos kifejezéseket kerülni (pl. „Rendben.” „Ez az, oké.”, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy egyik fél pártját fogjuk), és néhány technikát gyakran alkalmaznunk kell: pl. a parafrázist, az összegzést, a mederbe terelést, a csendet és a „köszönöm” módszert, amely utóbbi egyszerre szolgálhat a minket érő kritika lefegyverzésére, vagy az érzelmi megnyilvánulásokra adott reakcióként.

 

A gyakorlatban végzett mediációs szerepjátékok során tovább mélyítettük a múltkori modul kapcsán már ismertetett módszert: ahhoz, hogy a kommunikáció gátjait képező interpretációk/ítéletek/kényszerek nélkül tudjanak a felek egymással beszélni, tanultunk néhány technikát és kérdést, amelyekkel könnyebben rá tudjuk őket e fogalmakra vezetni, könnyebben megérthetik, hogy mely elemektől kell a kommunikációjukat megtisztítani. Örömmel számolok be róla, hogy megvolt az első sikerélményem az ezzel a módszerrel vezetett mediáció terén.

 

Második nap során néhány olyan technikát gyakoroltunk játékos formában, amely abban az esetben lehet hasznos, ha személyünkben (pl. korunk miatti vagy élettapasztalat hiányából adódó inkompetenciánkat sugallva) támadnának minket a felek. Mindegyik technika lényege a „labda visszapasszolása” volt: nem engedhetjük meg, hogy a mediáció rólunk, mediátorokról szóljon. Ha erre utaló jelekkel találkozunk, a megjegyzéseket, kérdéseket meg kell köszönni, majd vissza kell fordítani a kérdést (elméletben persze könnyebb, mint a gyakorlatban J ).

Ezenkívül a Kübler-Ross féle gyászfolyamat egy picit leegyszerűsített modelljét ismertük meg, amelyet bizonyos helyzetekben célszerű lehet felvázolni a feleknek.

20161104_103712

d segíteni.

Nem utalhatjuk be őket pszichológushoz, de ráébreszthetjük arra, hogy fordulhatnak külső segítséghez is.

20161104_112133

20161104_121924

 

20161104_150029

 

elválasztó1-300x12_b

Híradás Luxemburgból
Várkonyi-Karsai Zsuzsa mediátor beszámolója a
Szakképzett mediátor és munkaügyi kapcsolatokért felelős koordinátorképzésről

A képzés helyszíne: Luxembourg

A képzés nyelve: francia

A képzés felelőse, tréner 1: Christian Bos, az intézet alapítója; tréner 2: Christophe de Meeus

A képzés felépítése: 184 órás képzés, amely 50 órányi gyakorlatot foglal magába

A képzés szervezője: Az Institut Européen pour le Développement des Relations Sociales,

( IEDRS) (a név tükörfordítása: a munkaügyi kapcsolatok fejlesztésének európai intézete)

  1. modul (2016. szeptember 8-9.) Az emberi viselkedésmódok

 

 

A mostani alkalom keretében Christophe de Meeus először is a tranzakció analízis rejtelmeibe vezetett be bennünket, majd az asszertivitásról, másnap pedig a testbeszédről tanultunk.

 

Az elméleti képzés hátteréül szolgált két teszt,amelyeket a képzés előtt kellett kitölteni, és magunkkal hozni az azok alapján született grafikonokat. Visszatérve az első modulnál említettekhez (ti. hogy mediátorként lényeges a kellő önismeret), ez a gyakorlat ezen önismereti munka részeként is felfogható (ennek megfelelően inkább megkönnyebbülve tapasztaltam, hogy nagy meglepetések nem értek saját személyes, illetve szakmai profilommal kapcsolatban).

 

A tranzakció analízis alapvetése, hogy három énállapotunk különíthető el (szülői én, felnőtt én és gyermek én), amelyek különböző élethelyzetekben eltérő mértékben és módon nyilvánulnak meg. A szülői és a gyermeki énnek a „pozitív” aspektusai (pl. tudás átadó szülő vagy a kreatív, szabad gyermek) mellett vannak „negatív” megnyilvánulásai is (például a megmentésre törekvő szülő vagy a teljesen alárendelt gyermek), a kívánatos én-állapot a felnőtti (aki kellő távolságból tudja figyelni, elemezni a helyzeteket, értelmezni az információkat, elfogadja mások álláspontjának legitimitását, nem ítélkezik/értelmez/kényszerít). Az asszertivitásról is mint kívánatos tulajdonságról beszéltünk, amennyiben azon képességet jelenti, hogy ki tudunk állni magunkért, tudunk adott esetben nemet mondani (kellően határozottak vagyunk), de jóindulattal, úgy, hogy ezzel nem sértjük meg a másik személyt (készek vagyunk az együttműködésre).

Elemeztük azt is, , mi történik például mediációban, ha „megmentő szülőként” találkozunk egy „alárendelt gyermekkel”.

A testbeszédről viszonylag röviden tanultunk (bal/jobb agyfélteke, jellemző kéz-, illetve fejmozdulatok) hangsúlyozva mindazonáltal, hogy nagyon lényeges lesz a mediációs folyamatok során megfigyelni a felek nonverbális kommunikációját.

 

Mindkét nap délután szerepjátékok segítségével gyakoroltuk az eddig elsajátított mediációs módszert, illetve tisztáztuk a múltkori alkalom során még nem, vagy nem jól rögzült technikákat. Mint korábban említettem, a Partnersnél tanult módszerhez képest több eltérést is tapasztalok. Így alapszabályként rögzítettük, hogy a mediációt mindig különbeszélgetéssel kezdjük, tehát egyéni beszélgetésekre kerül első körben sor. A bemutatkozó rész hasonló, mint otthon, de maga a beszélgetés más céllal történik. Az IEDRS módszere szerint alapvető küldetésünk a személy által elmesélt történetben meghallani az ún. „értelmezéseket”, „ítéleteket” és „kényszereket”, ezekre őt (ehhez megadott módszerekkel) ráébreszteni, és e fogalmak kifejtése után elérni, hogy – mivel ez a békés kommunikáció alapja – próbálja ezeket kommunikációjában mellőzni. Az első beszélgetés végén el kell érnünk, hogy az ügyfél elköteleződjön e szabályok betartása mellett, amely a közös beszélgetés előfeltétele lesz. Az érzelmi szükségletek meghallása az IEDRS szerint is fontos, ám meglepődve tapasztaltam, hogy ezt akár zárt kérdések formájában is vissza lehet tükrözni, pl. „Ezek szerint önnek hiányzik a bizalom?”. A zárt – néha egyenesen sugalmazó- kérdések használatát tehát nem kerüljük olyan mértékben, mint a Partnersnél, sőt néha kifejezetten célszerűnek fogadjuk el őket.

 

Maguk a szerepjátékok nekem most nehezebben mentek, mint a múltkori alkalommal, nem teljesen vettem még át ezt a számomra új módszert, és ezúttal több nyelvi akadállyal is szembesültem. De továbbra is lelkes maradtam, és kihívásként élem meg a mediációk vezetését.

A 4. modul témái a találkozók/interjúk/tárgyalások/megbeszélések lesznek (vö. a kicsit nehezen lefordítható „les entretiens” kifejezés).

elválasztó1-300x12_b

2015-ben végzett hallgatónk, dr. Várkonyi-Karsai Zsuzsa mediátor beszámolója a

Szakképzett mediátor és munkaügyi kapcsolatokért felelős koordinátorképzésről

 2. rész

  1. modul: A mediációs folyamat (2016. július 7-8.)

 

Az első, nagyon emlékezetesre sikeredett feladat az volt, hogy meg kellett néznünk egy, a mediációt promotáló videót, és elemeznünk kellett a mediátor viselkedését és módszereit. A csoportban rajtam kívül a többi mediátorjelölt még nem látott valós mediációs folyamatot, így elsőre nem esett le senkinek, hogy ez a videó példázta pontosan azt, hogy mi az, amit TILOS mediátorként csinálni. Miután körkérdésre válaszolva mind elmondtuk, hogy a rövidfilmben milyen elemek alkalmazását véltük felfedezni (pl. kérdezéstechnika tekintetében, amiről már lehettek fogalmaink az első modul után), részletesen megkritizáltuk a látottakat. A sok kritika persze az adott promóciós videót készítő mediációs intézet által követett „iskola” (facilitatív mediáció) eltérő jellegéből (is) adódott, tehát nem (feltétlenül) az adott mediátor szakmaiságát bíráltuk. Igen hatásos feladat volt, amelynek margóján több, alapvető szabályt is leszögeztünk, például arról, hogyan vegyük észre az elejtett megjegyzések mögött húzódó, mélyebb tartalmakat, és kerüljük el ezáltal a „bumeráng-hatást” (tehát a másik fél heves, valójában érzelmi reakcióját), hogyan maradjunk mediátorként háttérben, de végig jelen, és hogyan segítsük a feleket abban, hogy felelősséget tudjanak vállalni a konfliktusuk megoldásáért.

Mindez elméletben nagyon magától értetődőnek tűnt, de alkalmazni már nem volt ilyen egyszerű. Ezzel összefüggésben a másik emlékezetes feladat az első mediációs találkozó szimulálása volt, a telefonhívástól egészen addig, hogy megérkezik az ügyfél, és ismertetjük vele tevékenységünket. Természetesen végül ez alkalommal is abból tanultunk a legtöbbet, hogy eleinte nem hibátlanul oldottuk meg a feladatot: eljátszottuk a rövid jeleneteket, majd együtt gondolkodva fejlesztettük tökéletesre a módszert, és beszéltük át, hogy melyek azok a mondatok, amelyeknek a mediációs folyamat elején mindenképp el kell hangzaniuk (meghatároztuk tehát a mediáció és a mediátor fogalmát, tisztáztuk a bizalmasság fontosságát, és azt, hogy milyen kimenetele lehet a folyamatnak).

A két nap során több esetszimulációra is sor került, nem akarom elkiabálni, de eddig pozitívnak értékelem ezt a néhány mediációt.  Egy érdekes megfigyelést tettem, talán még segít is, hogy nem anyanyelviként picit lassabban és körülményesebben beszélem a franciát, mint azok, akik a hétköznapokban is mindig így kommunikálnak, ezáltal szükségszerűen a lényegre koncentrálok, akaratlanul is összefoglalok (egyszerűsítek), és könnyebben kezdek foglalkozni az érzelmi háttérrel a történeti háttér helyett.

A történettől való elrugaszkodást egyébként számtalanszor hangsúlyoztuk: a felek története egyfajta vezérfonál, de nekünk a mögötte húzódó érzelmekkel kell majd igazán foglalkoznunk.

Ami eltérés volt az otthoni filozófiánkkal szemben, az az volt, hogy nem „nyertes-nyertes” helyzetre törekszünk, mert ilyen nem (mindig) létezik szerintük, hanem a „mindkét fél számára legkevésbé vesztes” helyzetre.

 

 

elválasztó1-300x12_b

Ajánlott irodalom végzett mediátoroknak és a téma iránt érdeklődőknek

 

Általános mediációs szakirodalom

Barcy, M., Szamos, E. (2002) „Mediare necesse est” A mediáció társadalmi alkalmazása. Animula, Budapest.

Lovas Zsuzsa – Herczog Mária (1999) Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés Múzsák Kiadó

Eörsi Mátyás – Ábrahám Zita: Pereskedni rossz. Minerva, é.n.

Szerk.: Dr. Eörsi M., Dr. Ábrahám Z, Pereskedni rossz! – Mediáció: a szelíd konfliktuskezelés,Minerva Kiadó

Decastello Alice, Mediáció az egészségügyben HVG Orac kiadó Budapest.

Kohlrieser George Túszok a tárgyalóasztalnál. Konfliktuskezelés mesterfokon, Háttér Kiadó 2007

Bártfai Judit dr., Molnár Gábor dr., Dósa Ágnes dr., Barinkai Zsuzsanna dr., Gulyás Kálmán dr., Herczog Mária dr., Horváth Éva dr., Kutacs Mária dr., Lovas Zsuzsanna A mediáció. A közvetítői tevékenység– bővített kiadás – HVG ORAC

Dr. Görgényi Ilona, Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben HVG Orac kiadó Budapest.

 

Válással, családi ügyekkel kapcsolatos, vonatkozó könyvek:

Dr. Kardos, F. (2011) Gyermekközpontú közvetítés. Kapcsolatügyeleti mediáció. Kapcsolat 2000 Pszichológiai Betéti Társaság, Budapest.

Együtt vagy külön. Maradjunk együtt vagy váljunk el? – Barinkai Zsuzsanna – Herczog Mária Lovas Zsuzsanna – Neményi Eszter – Rónaszéki Katalin – Complex 2002.

Bancroft, L., Silverman, J. G., Ritchie, D. (2013) Lehet-e jó apa a bántalmazó? A partnerbántalmazás hatása a szülő-gyermek kapcsolatra. Háttér, Budapest.

 

Pszichológiai vonatkozású könyvek:

Strasser, F., Randolph, P. (2005) Mediácó. A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai. Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest.

Gordon, T., Burch, N.  (2001) Emberi kapcsolatok. Hogyan építhetjük, hogyan rontjuk el. Gordon Könyvek, Budapest.

 

 

Kommunikációelmélet:

E. A. Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. 2001/2003. L’Harmattan. 5., 8., 11. fejezet.

Bagdy Emőke: Kommunikáció, empátia, konfliktuskezelés. In: Bagdy – Bishop Böjte – Rambala: Hidak egymáshoz. Empátia, kommunikáció, konfliktuskezelés. Kulcslyuk Kiadó, 2011. Budapest.

A.. Reboul-J. Moeschler: A társalgás cselei. Osiris, 2000.

Bolton, R. A kommunikáció művészete (részlet), In: Neményiné Dr. Gyimesi Ilona (szerk.): Kommunikációelmélet. Budapest, Perfekt, 2008..

Rosenberg, M. B. (2001) A szavak ablakok vagy falak. Erőszakmentes kommunikáció. Agykontroll Kft, Budapest.

 

Iskolai vonatkozású könyvek:

Lisa Delpit (2007): Mások gyermekei. Hivatalos kultúra és kisebbségi tanuló. Educatio, Budapest.

Szekszárdi Júlia (2008): Új utak és módok – Gyakorlatok a konfliktuskezelés tanításához és tanulásáhozDinasztia Kiadó, Budapest.

Mészáros Aranka (1997): Az iskolai szociálpszichológia jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Ranschburg Jenő (2001): A családok anyagi helyzetének hatása a gyermekek magatartászavarainak

kialakulására. Fejlesztő Pedagógia. 6. sz.

Sallai Éva (1996): Tanulható-e a pedagógus mesterség? Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém.

Sallai Éva (2005): Integrációs pedagógiai helyzetgyakorlatok. Módszerek a hátrányos helyzetű

tanulók iskolai sikerességének segítésére. Educatio, Budapest.

Sallai Éva (szerk., 2008): Kapcsolaterősítő élmények az iskolában. Educatio, Budapest.

Sallai Éva (szerk., 2008): Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermek fejlődésének összefüggései. Educatio, Budapest.

Szitó Imre (2003): Kommunikáció az iskolában. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Tahar Ben Jelloun (2003): A rasszizmus, ahogy a lányomnak elmagyaráztam. Ulpius-ház

Könyvkiadó, Budapest

Thomas L. Good – Jere E. Brophy (2008): Nyissunk be a tanterembe I–III. Educatio, Budapest.

2Veczkó József (1990): A szociokulturális ártalmak, a gyermek- és ifjúkori személyiségzavarok

összefüggései. In: A gyermekvédelem pedagógiai és pszichológiai alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest.

Vörös Anna (2004): Osztálytermi kommunikáció, tanár–diák interakciók. In: N. Kollár Katalin

és Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest.

Zrinszky László (1993): Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

elválasztó1-300x12_b

2015-ben végzett hallgatónk, dr. Várkonyi-Karsai Zsuzsa mediátor beszámolója a

Szakképzett mediátor és munkaügyi kapcsolatokért felelős koordinátorképzésről

 

  1. rész

A képzés helyszíne: Luxembourg

A képzés nyelve: francia

A képzés felelőse, tréner 1: Christian Bos, az intézet alapítója; tréner 2: Christophe de Meeus

A képzés felépítése: 184 órás képzés, amely 50 órányi gyakorlatot foglal magába

A képzés szervezője: Az Institut Européen pour le Développement des Relations Sociales,

( IEDRS) (a név tükörfordítása: a munkaügyi kapcsolatok fejlesztésének európai intézete)

 

 

1. modul –  A konfliktusok megelőzése és kezelése (2016. június 16-17.)

 

Az első modul két napos képzése azzal a kellemes meglepetéssel kezdődött, hogy csupán hatan leszünk a csoportunkban. Annyit mindenesetre már e két nap után is látni lehet, hogy nagyon sok gyakorlati feladat lesz, egyértelmű túlsúlyban az elméleti képzéshez képest.

Az elméleti részek (amelyek a 2 napból körülbelül fél órát tettek ki) a konfliktusok forrásaira (jogi-technikai-érzelmi), az azokat kiváltó elemekre (értelmezések tények helyett, ítéletek megállapítások helyett és kényszer a szabad megállapodás helyett) és a konfliktusok kezelésére hivatott szakmák (bírók, választottbírók, szakértők, mediátorok) összehasonlítására fókuszáltak.

Gyakorlati példákon keresztül megértettük, hogy mediátorként feladatunk lesz a tények és az azokra adott reakciók (akár „értelmezések”, akár érzelmek) elhatárolása. Továbbá fontos tanulságként állapítottuk meg, hogy a mediáció az egyetlen módszer, amely teljes mértékben a felek felelősségévé teszi a saját konfliktusukon való munkát.

Konkrét mediációról/mediációs módszerről/iskoláról még nem volt szó, de annyit már leszögeztünk, hogy (ellentétben a legtöbb luxembourgi mediációs szervezettel) mi az érzelmek felderítésével/megértésével/feldolgozásával fogunk sokat foglalkozni (és nem a technikai és jogi konfliktussal).

Többen a csoportból most szembesültek azzal, hogy a mediátori munkának igen komoly önismereti része is van. Számomra az idegen nyelven való mediáció tűnik komoly kihívásnak; szívesen beszélgetnék majd olyan mediátorokkal, akik mediáltak már nem az anyanyelvükön.

 

A beszámoló a 2. alkalom tapasztalataival hamarosan folytatódik.

 

elválasztó1-300x12_b

Remek angol nyelvű videóösszefoglaló a helyreállító igazságszolgáltatás alapelveiről és a mediáció lényegi elemeiről.

 

elválasztó1-300x12_b

Közvetítői eljárással a békésebb válásokért

Régóta ismert, szomorú statisztika, hogy a házasságok 40%-a válással végződik.

2014 elejétől az Országos Bírósági Hivatal kötelezővé teszi a közvetítői eljárást azon válásoknál, ahol a gyermekelhelyezés kérdése is felmerül.

Bár a válás alapvetően két felnőtt ember párkapcsolatának lezárása, ha gyermek is született a kapcsolatból, a láthatás és a gyermektartás miatt az egykori házastársak továbbra is kapcsolatban maradnak. Azonban ha a keretek nincsenek jól felállítva, a válás után további konfliktusok várhatók, amely tovább mérgezi az egykori házastársak (és a gyermek) életét.

A válások magas száma nem feltétlenül jelenti azt, hogy manapság több a boldogtalan házasság, mint korábban egyszerűen társadalmilag elfogadottabbá vált, ha a házastársak beismerik: külön kívánják folytatni életüket. Azonban még így is rengeteg szorongás, félelem, kérdés és kétely előzi meg és kíséri a válást, főleg, ha gyermek is született a kapcsolatból. A mediáció, mint alternatív konfliktuskezelési módszer, 2006 óta elérhető Magyarországon, de eddig viszonylag kevesen éltek a lehetőséggel. 2014 januárjától viszont az Országos Bírósági Hivatal kötelezővé teszi a mediációt azon válásoknál, ahol gyermek született a kapcsolatból. Lássuk, mit hozhat ez a változás…

A teljes cikk elérhető itt: Válóper előtti mediáció.

elválasztó1-300x12_b

A Polgári törvénykönyv március 15-i módosulásával a mediáció térnyerése 

Az új Polgári törvénykönyv családjogi könyvében két területen fog megjelenni a mediáció lehetősége, a házasság felbontása és a gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása területén. Az új Ptk. 2014. március 15-én kép hatályba. A változásokról megjelenő cikkeket összegyűjtöttük:

Inforadio.hu: Pereskedés helyett jöjjenek a mediátorok

Hvg.hu: “Az asszony sírt, a férfi kiabált” – Márciustól kevésbé fáj a válás?

 

elválasztó1-300x12_b

 

partnershungary_mediaanyagok

A munkahelyi viták rendezése mediációval – spot megtekintéséhez kattints ide.