Mi a mediáció

Mi a mediáció?

A mediáció nem más, mint az érintettek között, egy független személy – a mediátor – által vezetett egyeztetés, tárgyalás. A mediátor a folyamatvezetés során nem ad tanácsot, nem hoz döntést. Az ő feladata az, hogy képessé tegye a feleket arra, hogy valós érdekeiket felismerjék, megfogalmazzák és ezek egyeztetésével, a kialakuló együttműködés révén maguk keressék konfliktusukra a megoldást. Ez a megoldás mindegyik félnek kedvezőbb, előnyösebb, mint a bírósági, vagy hatósági fél által hozott döntés, ezért nagy biztonsággal várható, hogy a felek a saját, közös megállapodásukat be is fogják tartani.



 

A mediáció magyarországi története röviden

A mediáció a 90-es évek második felében kezdett ismertté válni Magyarországon. Hazai alkalmazásában, terjesztésében, oktatásában a Partners Hungary már az évtized közepétől úttörő szerepet vállalt. 1996 szeptemberében az USAID (United States Aid for International Development) támogatásával indult el az a mediációs program, amelynek célja a peren kívüli megegyezés meghonosítása volt az önkormányzati, gazdasági életben és a szociális területen.

Az OME (Országos Mediációs Egyesület) 2000-ben történt megalakulása azt is jelezte, hogy a mediáció országosan terjed, egyre többen ismerik is, és a közvetítők már együttműködést, intézményesült megjelenést igényelnek. A mediációs törvény (2002. évi LV. Törvény a közvetítői tevékenységről) pedig azt is jelezte, hogy a mediációt jogszabályi szinten is számba kell venni, mint konfliktuskezelő módszert.

További előrelépést jelentett a mediáció ismertségében és elismertségében, amikor 2007-ben lehetővé vált bizonyos büntetőügyek egyes szakaszaiban a (jóvátételi) büntetőügyi mediáció alkalmazása. A közvetítésbe bevont pártfogókat Alapítványunk munkatársai képezték ki, majd mentoruk is egyik munkatársunk volt.

A képzett mediátorrá válás folyamatát rendezte a mediátorok képzését előíró, keretrendszerbe foglaló rendelet (63/2009 (XII. 17.) IRM rendelet), amelynek előkészítésében más szakmai szervezetek számára szervezett konzultációkkal Alapítványunk döntő részt vállalt.

amediációfojamata

Kapcsolatfelvétel

Ideális esetben a felek maguktól egyeztetnek a mediáció szükségességéről. Általában az egyik fél keresi meg a mediátort, és ha szükséges a mediátor vállalja, hogy kapcsolatba lép a másik féllel informálva őt a mediáció lehetőségéről, annak jellemzőiről. A mediáció önkéntes eljárás, amit csak akkor kezdünk meg, ha minden fél vállalja a részvételt.

A mediáció kezdete

A mediátor a mediációs ülésen ismerteti a mediáció menetét, keretrendszerét, majd az ügyfelek kapnak szót, hogy ismertessék helyzetüket. Az elhangzottak alapján a mediátor meghatározza a megtárgyalandó témákat. Fontos feladata, hogy a felek között kialakuljon a bizalom, a párbeszéd, ami egymás jobb megértését, az érdekek és szükségletek tiszta kommunikálását és megértését eredményezi.

A mediáció áramában

A beszélgetést, a felek kommunikációját a mediátor irányítja. Azzal is segíti a folyamatot, hogy a felek által megfogalmazott panaszokat és vádakat igényekké, szükségletekké fogalmazza át. Az álláspontok közelítéséhez elegendő idő kell, ezért gyakori, hogy az felek egy konkrét ügy kapcsán akár 3-4 mediációs megbeszélésen is részt vesznek.

Alternatívák útján

Ha a felek képesek voltak problémamegoldó magatartással közelíteni álláspontjaikat, vagyis együtt tudnak működni egymással, akkor képesek a megállapodás kidolgozására is. A mediátor segítségével a felek megoldási alternatívákat keresnek, majd ezek közül kiválasztják a mindannyiuk számára elfogadható megoldásokat. Sokszor azt tapasztalhatjuk, hogy olyan új megoldások is születhetnek, amire addig még nem gondoltak a felek.

A megállapodás: lehetőség

Ha születik megállapodás, akkor a mediátor ezt írásban rögzíti, ezzel segítve a feleket, hogy a jövőben betarthassák a megállapodás pontjait. Ezáltal a későbbi félreértések elkerülhetőek, és a felek kötelezettséget vállalnak a megállapodások betartására.

A mediátor szerepe

A közvetítés tehát olyan konfliktuskezelő módszer, ahol egy harmadik, szakképzett személy, a mediátor segítségével oldják fel konfliktusaikat a felek. A mediátor sokat segíthet egy-egy olyan kérdéssel, olyan szempont említésével, amire a vitában résztvevők addig nem gondoltak. A mediátor, jóllehet mindvégig semleges marad, de a katalizátor szerepét tölti be és elsősorban a felek igényeire, szükségleteire, érdekeire összpontosít. Feladata továbbá, hogy segítsen a feleknek újra indítani az elakadt folyamatot, a holtpontra jutott dialógust, tárgyalást. A mediátor legfontosabb szerepe az érdekek és szükségletek megfogalmazása, a kommunikáció javítása és ezek eredményeként a felek közötti kapcsolat rendezése. Feladata, hogy segítsen a konfliktus szereplőinek a jelenségek felszíne mögé tekinteni, és ott megláttatni azokat az emberi szükségleteket, amelyek elérése esetén megoldhatóvá válik egy–egy probléma. Ha a konfliktus olyan természetű, vagy ha olyan súlyos, a mediátor külön is dolgozhat a felekkel. A mediációs megbeszélésen fontos a bizalom feltételeinek megteremtése, az egymás jobb megértésének elérése.

Milyen legyen a mediátor?

A mediátor személye akkor elfogadható valamennyi fél számára, ha mindenki semlegesnek, a problémák megértésében, a megállapodás elérésének segítésében kompetensnek tekinti. Ennek legjobb előfeltétele, ha a mediátor szakmai útját igen, de őt magát személyesen nem ismerik a felek.

Ma Magyarországon az lehet mediátor, aki diplomával és 5 éves munkaviszonnyal rendelkezik, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közvetítőknek előírt képzését elvégezte (63/2009 (XII. 17.) IRM rendelet).

miért_válasszam

Miért válasszam a mediációt?

  • Gyorsabb és olcsóbb, mint a bíróság.
  • Az eljárásban részt vevő felek maguk hozzák meg a döntéseiket, a folyamat során ők dolgozzák ki a megoldás alternatíváit, ami jelentősen megnöveli motivációjukat a megvalósítás szakaszában is.
  • Nincs vesztes-nyertes pozíciókból generálódó további ellentét, konfliktus a felek között,
  • Partneri kommunikáció, problémamegoldó magatartás válik dominánssá, ami lehetővé teszi az eddig megoldhatatlannak tűnő helyzetek megoldását, a nyertes – nyertes pozíció elérését.
  • Minden résztvevő fél érdekeinek figyelembevételével oldják meg konfliktusaikat.

Tehát kiknek ajánljuk a mediációt?

  • Akinek olyan konfliktusa van, ami megoldatlannak tűnik már egy ideje és melyre minél előbb megoldást szeretne találni.
  • Akit sürget az idő.
  • Akinek fontos, hogy pénzt takarítson meg a peres eljáráshoz képest.
  • Akinek fontos a diszkréció.
  • Akinek fontos a kapcsolat fenntartása vagy javítása, esetleg méltányos lezárása azokkal, akikkel konfliktusban van.
  • Aki az ügyében maga akar dönteni, nem szeretne bírói döntéshez alkalmazkodni.

Milyen konfliktusokban lehet mediálni?

  • Családi, válási ügyek
  • Szomszédsági viták
  • Üzleti ügyek, vállalkozások belső és külső konfliktusai, munkatársak, vezetők és beosztottak konfliktusai
  • Környezetvédelmi konfliktusok
  • Önkormányzatok konfliktusai cégekkel, civil szervezetekkel
  • Intézmények konfliktusai
  • Kisebbségi, közösségi ügyek

 

Mennyire eredményes a mediáció? Mennyire eredményes a bírósági döntés?
Az esetek 85 %-a zárul olyan megállapodással, amit a felek be is tartanak. A bírósági eljárás végén születő bírói döntést csak 30 %-ban teljesítik a felek.

 

Etikai alapelveink

A törvény előírása szerint, minden mediációt titkosan kell kezelnie a mediátornak.

A felektől azt kérjük, hogy amíg a folyamat tart, bizalmasan kezeljék a mediáción elhangzottakat. A bírósági tárgyalással ellentétben, ahol a feleknek az az érdekük, hogy minél kevésbé tárjanak fel olyan tényeket, amelyek rontják az esélyeiket, a mediációtól csak akkor várható igazi eredmény, ha a felek őszintén feltárják a valós érdekeiket. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az elhangzott információkat minden résztvevő bizalmasan kezeli. Igény esetén titoktartási nyilatkozat is köthető, ha a feleknek ez ad garanciát a mediáció elkezdéséhez.

 

Transzformatív mediáció

Mediációs műhelyünk leginkább a transzformatív mediációs irányzatot képviseli, mert azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben az emberek akkor képesek továbblépni egy-egy helyzet megoldásában, ha tisztázódnak azok a szükségletek, elmaradt gesztusok, amelyek az érzelmi sérelmeiket okozták.

A transzformativ mediáció során a hangsúly a kapcsolat javításán, vagy az ügy méltányos lezárásán van. Ebben az eljárásban a konfliktus során felgyülemlett indulatok csökkentésén a jövőbeni kapcsolat humanizálásban segít a mediátor. Nagy jelentőséget kapnak az érzelmi szükségletek, az egyéni motivációk, mert az a tapasztalat, hogy ezek kommunikációja nélkül kevéssé van megértés és elfogadás, valamint megállapodás. Az érzelmileg fontos motivációk, igények tisztázása utána lehet rátérni más fontos, így például az anyagi javakkal kapcsolatos problémák tisztázására, megoldására.