Interkulturális mediáció

Magyarországon az interkulturális mediáció célja, hogy helyi, közösségi szinten javítsa a rászorultak, első sorban a roma kisebbség hozzáférését a közszolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügy, valamint a foglalkoztatást támogató szolgáltatások), és ezen keresztül segítse a romák integrációját, életminőségük javulását. Az interkulturális mediátor legfontosabb feladata, hogy függetlenként hidat képezzen a roma közösség és az intézmények között, és segítséget nyújtson az érintettek hosszú távú együttműködéséhez, a kommunikáció javításához, a felmerülő feladatok közös megoldásához.
A Partners Hungary Alapítvány megalakulása óta használja az interkulturális mediáció megközelítését, módszereit, központi elemként alkalmazza azt roma integrációs programjaiban.

ROMED – Roma interkulturális programról bővebb információt itt lehet olvasni: http://partnershungary.hu/romed-interkiulturalis-mediacio.html

Alapítványunk egyik fontos célkitűzése az interkulturális mediáció elterjesztése, és rendszerszintű bevezetése, a hatékony kormányzati szerepvállalás növelése ezen a területen.

Interkulturális Mediátorok Etikai Kódexe

 A mediátor:

  1. tiszteletben tartja mindenkinek az emberi jogait és a méltóságát, munkafeladatai végzése során becsületesen és tisztességesen jár el Azzal, hogy világosan kimutatja az emberi jogok betartása iránti elkötelezettségét és az emberi méltóság tiszteletben tartását, a mediátor elnyeri mind a roma közösség, mind pedig a közintézmény bizalmát, tisztelni fogják mint meghatározott feladatokkal rendelkező szakembert. A mediátor így példát mutat a roma közösség tagjai számára és a romákkal kapcsolatban álló intézmény dolgozói számára egyaránt. 
  2. azért dolgozik, hogy mindenki számára egyenlő lehetőséget biztosítson jogai gyakorlására, tiszteletben tartva a jogszabályi előírásokat és az adminisztrációs eljárásokat

A mediátor fő feladata annak a biztosítása, hogy a roma közösségek tagjai egyenlő mértékben gyakorolhassák a jogaikat, és támogatást kapjanak azoknak az esetleges akadályoknak a leküzdésében, amelyek a valódi jogegyenlőség útjában állnak. Ez néha azt jelenti, hogy különleges intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a romák sajátos érdekeit és lehetőségeit. Ugyanakkor ezek az intézkedéseknek nem lehetnek egyedileg engedélyezett kivételek az adminisztratív követelmények betartása alól. Ha ez válna szükségessé, a mediátor feladata jelezni az érintett intézményeknek, hogy egy adott eljárást meg kell változtatni. Ez az egyetlen olyan megközelítés, amely összeegyeztethető a demokrácia és a jogállamiság alapelveivel.

  • felelős azért, hogy segítsen az érintetteknek kölcsönösen kielégítő megoldások megtalálásában, de nem felelős azért, hogy megoldást találjon minden olyan problémára, amelyet a szolgáltatások igénybevevői vagy az intézmény személyzete a tudomására hoz

A mediátor odafigyel a roma közösség tagjainak és az intézmény dolgozóinak a szükségleteire, és segít abban, hogy jobban megértsék egymást. A mediátornak nem kell azzal foglalkoznia, hogy „ki a hibás” ahhoz, hogy döntsön a legjobb megoldás felől, és nem is az a dolga, hogy megmondja a romáknak vagy az intézmény dolgozóinak, hogy mit csináljanak. A mediátor szerepe az érintettek megkérdezése arról, hogyan akarják a helyzetet megváltoztatni, mit tudnának tenni ennek érdekében, és milyen támogatásra van ehhez szükségük a mediátortól. Mindezek révén a mediátor pártatlan, de nem kívülálló, és gondosan ügyel arra, hogy a romák és az intézmény dolgozóinak a szükségleteit kiegyensúlyozott módon kezelje. Ez a hozzáállás egyszersmind elejét veszi annak, hogy bármelyik fél tisztességtelen kérésekkel álljon elő vagy nyomást gyakoroljon megfelelő ok nélkül.      

  • proaktív, azonnal reagál és jól alkalmazható megelőző tevékenységet dolgoz ki

Sok esetben a romák nem ismerik sem a jogaikat, sem azt, hogyan gyakorolhatják őket. Ezért a mediátor proaktív, nem egyszerűen csak várja, hogy a probléma megjelenjen, hanem folyamatosan elemzi a helyzetet, és felhívja minden érdekelt figyelmét azokra a problémákra, amelyeket az elemzés nyomán határozott meg. Azonnal kell reagálni mindegyik esetre és helyzetre, amelyről a közösség tagjai vagy az intézmények személyzete hírt ad. A különféle kihívások és a megtalált megoldások elemzése olyan elképzelésekhez vezet el, amelyek elősegítik a gondosan megtervezett megelőző tevékenységeket és problémás helyzetek ismétlődésének vagy elfajulásának az elkerülését.

  • bizalmasan kezeli a szakmai tevékenysége során rá bízott információkat.

Minden, a munkavégzés során megszerzett információt titkosan kell kezelni, azokat nem lehet más személyeknek vagy intézményeknek kiadni, kivéve ha ehhez kifejezett beleegyezését adta az a személy, akitől az információ származik, illetve kizárólag abban az esetben tehető ez alól kivétel, ha valakinek a személyes biztonságát fenyegetik. Azokat, akik a mediátorral beszélnek, tájékoztatni kell a titoktartási vállalásról. Senki nem kérheti a mediátort arra, hogy szegje meg a titoktartási kötelezettségét, még az őt alkalmazó intézmény vezetője sem. Az általános érdeklődésre számot tartó információk közölhetők olyan módon, hogy közben megmaradjon a forrás névtelensége, a forrás jóváhagyása mellett.

  • nem használja fel a saját szerepét és hatalmát arra, hogy másokat manipuláljon vagy ártson másoknak

A mediátor szerepe hozzáférést nyújt információkhoz és különféle kontaktszemélyekhez a közösségben és az intézményekben. A mediátornak nem szabad az információk nyújtotta hatalmát vagy a mediátori szerephez kapcsolódó jogait mások manipulálására vagy másoknak ártásra felhasználni.

  • tiszteletben tartja a közösségek hagyományait és kultúráját, feltéve hogy ezek nem mondanak ellent az emberi jogok és a demokrácia alapelveinek

Vannak olyan közösségek, amelyek sajátos hagyományai, életmódja és kulturális normái eltérnek a többségi társadalométól. A mediátor megismerkedik ezekkel a hagyományokkal és normákkal, tiszteli őket, és támogatást nyújt külső személyeknek ahhoz, hogy ők is megismerjék és tiszteljék őket. Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha bizonyos közösségi normák vagy szokások nem egyeztethetők össze az emberi jogok és a demokrácia alapelveivel.  

  • a közösség minden tagját egyforma tisztelettel kezeli, és nyilvánosan bejelenti az érdekütközéseket

A mediátor egyforma tiszteletet mutat a szolgáltatások minden igénybevevője iránt, tekintet nélkül ezek nemére, életkorára, közösségi státuszára, stb., a kéréseiket pedig átlátható és korrekt módon kezeli. Ha valaki egy adott ügyben soronkívüliséget élvez, ennek oka mindenki számára egyértelmű és elfogadható kell, hogy legyen. Ha egy konfliktus érinti a mediátor rokonait vagy más, hozzá közel álló személyeket, a helyzetet jelezni kell, és külső segítséget kell kérni a mediációhoz.

  • világosan megkülönbözteti egymástól szakmai és magánjellegű tevékenységeit

Fontos, hogy a mediátor egyértelművé tegye a szakmai tevékenysége és magánélete közötti határokat. A közösség problémáinak megoldása iránti erős elkötelezettség nem jelenti azt, hogy a mediátor köteles a nap huszonnégy órájában a közösség tagjainak a kéréseivel foglalkozni. A közösség tagjait tájékoztatni kell a mediátor munkarendjéről és arról, hogyan léphetnek kapcsolatba a mediátorral.

  • együttműködik más mediátorokkal és szakemberekkel

A mediátor szakember, akinek szorosan együtt kell működnie más szakemberekkel (egészségügyi szakemberekkel, szociális munkásokkal, tanárokkal, stb.) feladatai elvégzése érdekében. A mediátorok támogatják egymást a munkájukban. Minden mediátor felhasználja a rendelkezésre álló lehetőségeket arra, hogy tapasztalatot cseréljen kollégáival, és megossza velük a sikeres megoldásokat és a hasznos információkat.